Joomla TemplatesWeb HostingWeb Hosting

A tagi kölcsön

A kölcsönügyletekre vonatkozó szabályozás a Polgári törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvényben található, a kölcsönszerződés fogalma az 523§ (1) bekezdésében.
A tagi kölcsönt a tulajdonosok, tagok nyújtják magánvagyonukból. A legfőbb szervnek (pl:taggyűlésnek ) kell határozatot hoznia, melyben célszerű megjelölni a kölcsön felvételének indokát, döntenie kell a felveendő kölcsön nagyságáról, a futamidőről, és hogy a vállalkozás nevében ki jogosult a tagi kölcsönt felvenni.


A tagi kölcsön nyújtója legtöbbször a vállalkozás személyesen közreműködő tulajdonosa is egyben. Ilyenkor aláírásra a vállalkozás nevében a taggyűlésnek másik tagot kell felhatalmaznia, mivel saját magával senki sem köthet szerződést.  Az olyan kölcsönszerződés, amit egyik oldalról a kölcsönadóként a tulajdonos mint magánszemély  ír alá, míg másik  oldalról ugyanez a magánszemély mint a vállalkozás ügyvezetője , jogilag érvénytelen.


 Egyszemélyes kft, illetve egyéni cég esetében ugyanakkor nem a taggyűlés dönt, mert ilyen ezen esetekben nincs is, hanem a vállalkozó saját döntését foglalja írásba a kölcsön felvételéről, így nem készülhet kölcsönszerződés sem. (jogviszony hiányában) Ebből következően a befizetett összeg könyvelési bizonylatának a vállalkozó jegyzőkönyvbe foglalt döntését kell tekinteni.
A kölcsönszerződést írásba kell foglalni, melybe minden fontos körülményt célszerű beleírni ( kölcsön nagyságát, a futamidőt, a lejárat napját, a fizetés és visszafizetés módját.)
A futamidő meghatározásánál ügyelni kell a kölcsön visszafizetésének idejére, ugyanis ha az adós vállalkozás a szerződésben meghatározott időben nem tud törleszteni, a kölcsönszerződést  módosítani kell. A módosításhoz szükség van a taggyűlés előzetes jóváhagyó határozatára.


A kamat mértékénél a mindenkori  MNB –alapkamat alkalmazása nem kifogásolható . Annak azonban nincs akadálya, hogy kamatmentes kölcsön nyújtása történjék.
A befizetés megtörténhet pénzintézeten keresztül (kevésbé vitatható), vagy a vállalkozás pénztárába. Ez utóbbi esetben a befizetés tényét a bevételi pénztárbizonylat, vagy más, a pénz átvételét tanúsító irat (elismervény) igazolja.


Amennyiben előre látható, hogy a gazdálkodás évében több, de pontosan még nem határozható időpontban is szükségessé válhat tagi kölcsön felvétele, akkor nem kifogásolható a keretszerződés megkötése sem. Ebben az esetben a keretszerződés lesz a könyvelés alapbizonylata, amihez kapcsolódnia kell a ténylegesen felvett részösszegeket igazoló banki kivonatoknak vagy a bevételi pénztárbizonylatoknak, elismervényeknek.


Tagi kölcsön után fizetett kamat a magánszemély bevétele, a SZJA tv. 65§ alapján nem minősül kamatjövedelemnek, hanem egyéb jövedelemnek .  A kamat utáni adót a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia a kamatfizetés időpontjában.


Az egyéb jövedelemként adóköteles kamat összege után az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény alapján a kifizetőt 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.


forrás: adó 2013/7-8.szám