Joomla TemplatesWeb HostingWeb Hosting

A Kisvállalati adó ( KIVA) változásai 2017-től

Tisztelt Ügyfelünk!

2017. január 1-jei hatállyal jelentősen  változik a kisvállalati adó ( kiva) szabályozása. A módosítások révén könnyebbé válik az adóalap meghatározása, amely növeli a vállalkozás biztonságát.

Január 1-jétől bővül 25-ről 50 főre a kiva választhatóságának létszámkorlátja és 50 főről 100 főre emelkedik az adóalanyiság megszűnését eredményező korlát is.

Az adó alapja eddig a személyi jellegű kifizetések és a  pénzforgalmi szemléletű eredmény összege volt, a jövőben az a személyi jellegű kifizetések és a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalék összegére épül, amelyet a tőkeműveletek (tőkebevonás, tőkekivonás) egyenlege is csökkent.  Továbbra marad a szabály, hogy az adóalap nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetések összegénél, amely alól csak az új beruházásokhoz kapcsolódó levonások jelentenek kivételt.

A jövőben így nem alapja az adónak a vállalkozás pénzeszközeinek változása, amely sok adózó számára nehezen tervezhető tétel volt. Jelentősen csökken az adóalap-módosító tételek száma is. Kedvező változás, hogy a személyi jellegű kifizetésekbe a továbbiakban nem számít bele a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja.

Nem képez adóalapot:

- Pénzeszköz állomány változása

-Tárgyévben megfizetett kisvállalati adó- és adóelőleg

-Hitel nyújtásához, felvételéhez, törlesztéséhez kapcsolódó tételek egyenlege

-Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz, tulajdoni részesedést jelentő befektetésekhez  kapcsolódó tételek egyenlege

-Elszámolásra kiadott előleg (nettó)  kifizetése

 

A fentiek szerint, 2017-től a kiva alapját növelő tétel marad a vállalkozásból kivont tőke, és az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege, melybe nem tartozik bele a kiva alanyiságot megelőző adóévekben az adózott eredmény és eredménytartalék terhére a kiva alanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalék összege. Növelő tétel továbbá a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások összege – amelyek a jövő évtől azonosak a Tao. törvényben nevesített tételekkel ‒, az adóalanyiság időszakában megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege, valamint a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összege, kivéve, ha a követelés elengedése magánszemély vagy nem kapcsolt vállalkozás javára történik.

Január 1-jétől az adóalapot csökkentő tétel marad a tőkebevonás és a kapott (járó) osztalék összege.

A házipénztárral kapcsolatos visszaélések ellen, új fogalomként kerül bevezetésre a pénztár mentesített értéke, amely a pénztár átállást megelőzően kimutatott értéke, a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka és 1 millió forint közül a legmagasabb érték. Ha a pénztár értéke a mentesített értéket meghaladja, akkor pénztár értékének tárgyévi növekménye – delegfeljebb a pénztár mentesített értéket meghaladó összege– növeli az adóalapot. Csökkentő tétel ugyanakkor a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének csökkenése, de legfeljebb a pénztár előző évi értékének a mentesített értéket meghaladó összege. A kiva alanyiság megszűnésének adóévében csökkenti az adóalapot a pénztár előző évi értékének és a pénztár mentesített értékének pozitív különbözete is.

Amennyiben a Katv. 20. § (3)-(5) bekezdése szerint megállapított egyenleg (azaz az adóalap személyi jellegű kifizetéseken felüli része) negatív, ez az összega következő években elhatárolt veszteségként csökkenti a pozitív adóalapot. Az adóalap továbbra is minimum a személyi jellegű kifizetések összege, megszűnik ugyanakkor az elhatárolt veszteség felhasználásának 10 éves, egyenlő részletekben történő felhasználásának korlátja. A társasági adóalanyiság alatt keletkezett elhatárolt veszteség összege továbbra is elhatárolt veszteségként vehető figyelembe.

További előnyös változás, hogya tárgyévben beszerzett, előállított, korábban használatba nem vett immateriális jószág, tárgyi eszköz beruházássalazaz az „új beruházásokkal” – kapcsolatos kifizetések összegéiga korábbi évek elhatárolt vesztesége mellett már az adóalap-módosító tételektárgyévi negatív egyenlege is korlátlanul csökkenti az adóalapot, azaz levonható a személyi jellegű kifizetésekből is. A személyi jellegű kifizetéssel szemben a tárgyévi adóalap csökkentéseként felhasznált tárgyévi negatív egyenleg értelemszerűen nem használható fel elhatárolt veszteségként. A bevallási nyomtatvány a megadott adatok alapján a jövőben automatikusan kiszámolja a fenti levezetésből adódó adóalapot, továbbá a következő évekre tovább vihető elhatárolt veszteség összegét és abból a beruházásokhoz kapcsolódó, kedvezőbb módon érvényesíthető részt is.

Az adóalap változására tekintettel az adóelőleg számítása is módosul. A negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig fizetendő adóelőleg alapja az adóelőleg-megállapítási időszakban fizetendő személyi jellegű kifizetések összege, növelve a jóváhagyott (fizetendő) osztalék összegével, csökkentve a bevételként elszámolt osztalék összegével. Az előleg mértéke az adóelőleg alapjának 16 százaléka. A jóváhagyott fizetendő osztalék összegébe nem számítandó bele a kiva alanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére, a kiva alanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalék.

 

A kisvállalati adó továbbra is különösen kedvező azon vállalkozásoknál, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések jellemzően meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik.

 

Tisztelettel:

 

              Gondoldó Kft